A bitcoin tizenhét éves múltra tekint vissza, bekerült a nagy befektetési alapok portfólióiba, és egyre inkább teret hódít a hagyományos pénzügyek világában is. Mégis egy alapvető kérdés megválaszolatlan maradt: valójában ki birtokolja ennek a kriptovalutának a többségét? Egy új elemzés szerint az eddig kibányászott bitcoinok felénél is több esetben nem sikerült konkrét tulajdonoshoz kötni az érmét. A játékban kisbefektetők, nagy intézmények, valamint olyan digitális vagyonok is szerepet játszanak, amelyekhez talán már senki nem fér hozzá.
Képzeljük el, hogy a létező aranyrudak több mint fele olyan páncéltermekben hever, amelyeknek tulajdonosát senki sem tudja megbízhatóan azonosítani. A bitcoin tulajdonosi szerkezetéről szóló legfrissebb elemzés nagyjából ehhez hasonló képet fest.
A Galaxy Research októberi adatai szerint, amelyekről a CoinDesk portál számolt be, az elemzőknek nem sikerült ismert szereplőkhöz kötniük mintegy 11,1 millió bitcoint. Ez a mennyiség a mindeddig kibányászott, több mint 20 millió érme körülbelül 55 százalékának felel meg.
Egy modellezett, bitcoinonkénti 80 ezer dolláros árfolyammal számolva ez közel 900 milliárd dollár értékű vagyont jelentene. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a pénz elveszett volna, vagy hogy a kriptovalutának ne lennének valódi tulajdonosai. Csupán annyit jelent, hogy a kutatók nem tudják megállapítani, ki áll az adott bitcoin-címek mögött.
A cikk tartalma:
A bitcoinok többsége kívül esik a nagy intézmények hatókörén
A bitcoin az elmúlt években jelentősen átalakult. Az eredetileg peremhelyzetű technológiai projektből olyan pénzügyi eszköz lett, amelyet befektetési alapok, tőzsdén jegyzett vállalatok, sőt egyes kormányok is vásárolnak.
Mérföldkőnek számított a bitcoin azonnali árfolyamát követő amerikai tőzsdén kereskedett alapok jóváhagyása. Ezek lehetővé tették a befektetők számára, hogy kitettséget szerezzenek a kriptovaluta felé anélkül, hogy saját digitális pénztárcát kellene beszerezniük.
Ezért azt gondolhatnánk, hogy a bitcoinok egyre nagyobb hányada kerül ismert pénzügyi intézmények irányítása alá. Az új adatok azonban jóval összetettebb képet mutatnak.
A Galaxy kutatási vezetője, Alex Thorn felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő intézményesülés ellenére a létező bitcoinok több mint fele olyan címeken található, amelyekhez nem rendelhető hozzá ismert tulajdonos.
Értelmezése szerint ez arra utal, hogy a kriptovaluta jelentős része még mindig olyan magánszemélyek kezében lehet, akik önállóan, központosított tőzsdéktől és befektetési társaságoktól függetlenül őrzik vagyonukat.
Éppen az úgynevezett self-custody, azaz a kriptovaluták saját kezelésű őrzése tartozik a bitcoin alapelvei közé. A befektető birtokolja a vagyona kezeléséhez szükséges privát kulcsokat, és azok őrzését nem kell semmilyen pénzügyi intézményre bíznia.
Az adatok ugyanakkor nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy a 11,1 millió bitcoinból mennyit tartanak valójában kisbefektetők. Közöttük cégek, alapok vagy más nagy tulajdonosok is lehetnek, akiknek pénztárcáit még nem azonosították.
Ezt se hagyja ki: TOP 10 ország a leggyorsabb kriptovaluta-elfogadás terén
A bitcoin nyilvános. A tulajdonosai azonban gyakran rejtve maradnak
A bitcoin egyik legnagyobb paradoxona, hogy tranzakciós története nyilvános, miközben a tulajdonosok kiléte nem. Bárki ellenőrizheti egy blockchain-böngésző segítségével, hogy egy adott címen hány bitcoin található, és milyen tranzakciókat bonyolítottak le vele. Maga a cím azonban általában nem tartalmaz nevet, lakcímet vagy más személyes adatot.
A bitcoin ezért nem teljesen anonim, hanem pontosabban fogalmazva pszeudonim. Az egyes tranzakciók nyilvánosan nyomon követhetők, mégsem feltétlenül lehet megállapítani a résztvevők kilétét.
Elemzőcégek a tranzakciós adatok, a kriptotőzsdék ismert címei, valamint egyéb nyilvánosan hozzáférhető információk kombinálásával próbálják azonosítani a tulajdonosokat.
Ha például egy tőzsde nyilvánosan igazolja egy adott pénztárca tulajdonjogát, az elemzők nyomon követhetik a kapcsolódó tranzakciókat, és azonosíthatják a hozzá kapcsolódó további címeket. Ez az eljárás azonban nem tévedhetetlen.
Egy magánszemély több tucat különböző címet is használhat. Ezzel szemben egyetlen tőzsdei pénztárcában akár több ezer ügyfél vagyona is megtalálható lehet. A pénztárca üzemeltetőjének azonosítása tehát nem feltétlenül jelenti annak megállapítását, hogy a bitcoinok gazdaságilag kit illetnek. Éppen ezért a Galaxy Research adatait nem szabad a bitcoin valódi tulajdonosainak pontos számbavételeként értelmezni.
Bitcoinok milliói veszhettek el örökre
Az azonosítatlan mennyiség egy része még érdekesebb eredetű lehet. Egyes bitcoinokat ugyanis valószínűleg soha többé senki nem fog felhasználni. A kriptovaluta létezésének első éveiben az egyes érmék csak jelentéktelen értéket képviseltek. Sokan ezért nem fordítottak akkora figyelmet a biztonságukra, mint amennyit ma fordítanának.
Egyes tulajdonosok elvesztették a digitális pénztárcákat tartalmazó merevlemezeiket, mások elfelejtették a hozzáférési adataikat, vagy elvesztették privát kulcsaikat. Más esetekben a tulajdonosok úgy hunytak el, hogy örököseiknek nem adták át a kriptovaluták megszerzéséhez szükséges információkat.
Egy hagyományos bankszámlával ellentétben azonban nem létezik olyan központi intézmény, amely egyszerűen visszaállíthatná az elvesztett hozzáférési adatokat.
A BitGo 2026. júliusi elemzése szerint a tartósan elveszett bitcoinok becsült mennyisége körülbelül 2,3 és 4 millió érme között mozog.
Ez azonban csupán becslés. Egy hosszú ideje inaktív pénztárca nem feltétlenül számít elveszettnek. Tulajdonosa egyszerűen várakozhat, és évekkel később is dönthet úgy, hogy eladja bitcoinjait.
Ugyanígy nem feltételezhető automatikusan, hogy a becsült elveszett bitcoinok mindegyike abba a 11,1 millió érmébe tartozik, amelyek tulajdonosát a Galaxy Research nem tudta azonosítani. A két statisztika ugyanis eltérő módszertanon alapul.
Olvassa el ezt is: Millionero Recenzió: kezdők és tapasztalt kereskedők is megtalálják benne a számításukat
A legnagyobb bitcoinvagyont a rejtélyes Satoshi Nakamotóhoz kötik
Különleges pozíciót foglal el a bitcoin legnagyobb birtokosai között annak anonim megalkotója, aki Satoshi Nakamoto álnéven lépett fel. Valódi kiléte mind a mai napig ismeretlen, bár újságírók és technológiai szakértők már évek óta próbálják felfedni.
A CoinDesk által idézett adatok szerint a Galaxy Research mintegy 1,12 millió bitcoint tulajdonít az úgynevezett Patoshi-mintázatnak, vagyis a korai kibányászott blokkok egy olyan csoportjának, amelyet az elemzők egyetlen rendkívül aktív bányásszal hoznak összefüggésbe.
Gyakran feltételezik, hogy ez a bányász éppen Satoshi Nakamoto lehetett. Az ő tulajdonjoga azonban nem bizonyított véglegesen. Érdekes, hogy a Galaxy ezt a csoportot külön tartja nyilván az azonosított birtokosi kategóriák között – annak ellenére, hogy az e bitcoinok bányászata mögött álló személy vagy csoport valódi kilétét nem ismerjük.
Ez jól mutatja a különbséget aközött, hogy egy eszközállományt egy ismert címhalmazhoz rendelünk, és aközött, hogy ténylegesen felfedjük a végső tulajdonos kilétét.
Mit jelent ez a bitcoin árfolyamára nézve?
A befektetők számára az ismeretlen tulajdonosokról szóló információ nem csupán érdekesség. Jelentősége van a kriptopiaci kínálat és kereslet megértése szempontjából is. A bitcoinok teljes mennyisége 21 millióra korlátozott. Ahogy a Blockstream kifejti, az új érmék bányászat útján keletkeznek, kibocsátásuk pedig fokozatosan lassul.
Nem minden már kibányászott bitcoin érhető el ténylegesen kereskedésre. Ha valaki hosszú távon tartja meg vagyonát, és nem áll szándékában eladni, az a tőzsdei kínálatban közvetlenül nem vesz részt. A tartósan elveszett bitcoinok pedig valószínűleg soha nem térnek vissza a piacra.
Ez azt jelentheti, hogy a ténylegesen kereskedhető kriptomennyiség jelentősen alacsonyabb a teljes kibányászott készletnél.
A bitcoin árfolyama szempontjából az számít, hogy a birtokosok mekkora mennyiséget hajlandók eladni egy adott áron. Ha a kínálat korlátozott marad, és a befektetői érdeklődés nő, az árnövekedési nyomást kelthet.
Az ellenkező forgatókönyv akkor következik be, amikor a nagy, hosszú távú tulajdonosok úgy döntenek, hogy vagyonukat tőzsdékre helyezik át és eladják. Az ilyen tranzakciók növelhetik a kínálatot, és hozzájárulhatnak az árfolyam ingadozásához.
Önmagában a 11,1 millió ismeretlen tulajdonosú bitcoinra vonatkozó adat ezért nem jelzi előre sem az árfolyam emelkedését, sem annak csökkenését. Nem mutatja ugyanis, hogy ezekből az érmékből mennyi veszett el ténylegesen, hányat tartanak hosszú távon a befektetők, és mennyi léphet be bármikor a piacra.
A bitcoin legnagyobb titka továbbra is megmarad
Bár a bitcoin fokozatosan a hagyományos pénzügyi rendszer részévé válik, tulajdonosi szerkezete nagyrészt továbbra is átláthatatlan marad. Míg a nyilvánosan forgalmazott vállalatok részvényei esetében léteznek nyilvántartások a jelentős részvényesekről és egyéb nyilvánosságra hozatali kötelezettségek, a bitcoin-hálózat nem követeli meg, hogy a felhasználók a tárca létrehozásakor felfedjék kilétüket.
Az eredmény egy olyan piac, ahol az egyes érmék mozgása pontosan nyomon követhető, de sokkal nehezebb meghatározni, hogy ténylegesen ki irányítja azokat.
A Galaxy Research megállapításai így egy fontos tényre emlékeztetnek: még a bankok, alapok és más intézmények érdeklődésének éveken át tartó növekedése után sem rendelkeznek az elemzők teljes rálátással arra, hogy kié valójában a legnagyobb kriptovaluta. És éppen ez a bizonytalanság lehet a befektetők számára ugyanolyan fontos, mint maga az árfolyam alakulása.
A recenziók rovatból: crypto4me recenzió
Fotó forrása: Adobe Stock
