A kriptovaluták világára újabb jelentős változás vár. A Goldman Sachs, a Citigroup, a Deutsche Bank és más pénzügyi óriások közös stablecoint terveznek, amely versenytársa lehet az olyan bevett digitális valutáknak, mint az USDT és az USDC. A sajtóértesülések szerint a fejlesztésére és működtetésére nagyjából 270 millió dollárt különítettek el. A projekt megváltoztathatja azt, ahogyan a bankok és ügyfeleik világszerte pénzt utalnak.
Néhány évvel ezelőtt a hagyományos pénzintézetek még többnyire óvatosan álltak a kriptovalutákhoz. Ma viszont a világ néhány legnagyobb bankja arra készül, hogy a digitális tokenek a pénzügyi infrastruktúra megszokott részévé válnak. Ahelyett, hogy pusztán a meglévő kriptovalutákat használnák, saját alternatívát akarnak létrehozni, amelynek működése felett nagyobb kontrollt gyakorolhatnak.
Az új, Project Faro munkacímű kezdeményezés összesen 21 pénzintézetet fog össze. A Bloomberg hírügynökség információi szerint, amelyekre a CoinDesk hivatkozik, a projekt résztvevői vállalták, hogy nagyjából 270 millió dollárral finanszírozzák a közös vállalat első öt évének működését.
Nem olyan pénzről van szó, amely már kriptovaluta formájában forgalomban lenne. A források a digitális valutát kibocsátó társaság felépítését és működtetését szolgálják. Maga a projekt egyelőre előkészítési szakaszban van.
A cikk tartalma:
- Goldman Sachs, Citi i Deutsche Bank. Bankovní konkurenti spojují síly
- Co vlastně banky připravují a proč to není další bitcoin?
- Banky chtějí konkurovat trhu za téměř 300 miliard dolarů
- Proč banky nezůstávají u klasických převodů?
- Rozhodující bude regulace. V Evropě platí pravidla MiCA
- Co to znamená pro běžné uživatele kryptoměn?
Goldman Sachs, Citi és Deutsche Bank. A bankok versenytársai egyesítik erőiket
A projekt résztvevői között találjuk a jelentős amerikai bankokat, a Goldman Sachsot, a Citigroupot, a Bank of Americát és a Wells Fargót. Európai intézmények is részt vesznek, köztük a Deutsche Bank, a Banco Santander, az UBS és a Crédit Agricole.
A 21 pénzintézet már szeptember elején bemutatta a közös vállalkozás tervét. A cél, hogy létrehozzanak egy digitális fizetőeszközt, amely a blockchain technológiát ötvözi a hagyományos bankszektor megbízhatóságával és szabályozási hátterével.
A stablecoint kibocsátó társaságot az Egyesült Államokban alapítanák. A novemberi információk szerint a projekt egyelőre vezérigazgatót keres, végleges kereskedelmi nevét pedig még nem hozták nyilvánosságra.
Az első digitális valuta az amerikai dollárhoz lesz kötve, és 2027 első felében léphet piacra. A bankok azonban más valutákkal is számolnak. Elsődleges céljaik közé tartozik az euróhoz kötött stablecoin létrehozása. Éppen az európai változat lehet fontos e digitális eszközök jövőbeli európai uniós felhasználása szempontjából.
Ne hagyja ki: A kriptovaluták leggyorsabb elterjedését mutató TOP 10 ország
Mit készítenek valójában a bankok, és miért nem újabb bitcoinról van szó?
A tervezett digitális valuta az úgynevezett stablecoinok kategóriájába fog tartozni. A bitcoinnal vagy az ethereummal ellentétben, amelyek piaci értéke jelentősen ingadozik, a stablecoinoknak viszonylag stabil árat kell tartaniuk.
Tipikus példa az amerikai dollárhoz kötött token. Célja, hogy egy digitális egység egy dollár értékének feleljen meg. A stabilitást tartalékeszközök, például készpénz vagy rövid lejáratú állampapírok biztosíthatják. A stablecoin így lehetővé teheti a dollárérték blockchainen keresztüli átutalását anélkül, hogy minden tranzakciónál klasszikus banki átutalásra lenne szükség.
Ha például egy vállalatnak külföldi üzleti partnerének kell pénzt utalnia, a blockchain-alapú megoldás bizonyos feltételek mellett gyorsabb elszámolást és egyszerűbb pénzmozgást kínálhat a tranzakció résztvevői között.
Ez azonban nem jelenti automatikusan, hogy az ilyen fizetés mindig olcsóbb vagy biztonságosabb lesz. Ez a használt technológiától, a díjaktól, a szolgáltatás elérhetőségétől és a tokenek hagyományos pénzre való visszaváltásának szabályaitól függ.
Fontos az is, hogy különbséget tegyünk a banki stablecoin és a központi banki digitális valuta között. A Project Faro nem az amerikai Federal Reserve System projektje, hanem pénzügyi társaságok magánkezdeményezése.
A bankok egy közel 300 milliárd dolláros piaccal akarnak versenyezni
A bankcsoport olyan piacra lép be, amelyet ma elsősorban két vállalat ural. A stablecoinok legnagyobb kibocsátója a Tether az USDT tokenjével, a második jelentős pozíciót a Circle birtokolja az USDC digitális valutával.
Az Unchained novemberi adatai szerint a forgalomban lévő dollár-stablecoinok teljes értéke nagyjából 293 milliárd dollár volt. Az USDT és az USDC együtt e piac mintegy 84 százalékát tette ki.
A hagyományos bankok szemszögéből ez lehetőség arra, hogy megszerezzék a piac egy részét, amelyet eddig technológiai és kriptovaluta-cégek uraltak. A stablecoinok ugyanis nem csupán a bitcoinkereskedésre szolgálnak. Egyre nagyobb figyelmet kap a felhasználásuk nemzetközi fizetéseknél, pénzügyi tranzakciók elszámolásánál vagy tokenizált eszközök átutalásánál.
Ezeken a területeken a bankok jelentős versenyelőnyt kovácsolhatnak: kiterjedt ügyfélkörüket, meglévő fizetési infrastruktúrájukat és a pénzeszközök kezelésében szerzett hosszú évek tapasztalatát.
A siker azonban nem garantált. A bevett stablecoinok profitálnak abból, hogy elérhetők a kriptotőzsdéken, likviditásuk magas, és széles körben használják őket. Az új banki tokennek elég meggyőző okot kell kínálnia arra, hogy az ügyfelek áttérjenek rá.
Olvassa el ezt is: Trust Wallet értékelés: Irányítsa kriptovalutáit magabiztosan
Miért nem maradnak a bankok a klasszikus átutalásoknál?
A hagyományos bankrendszer naponta óriási mennyiségű tranzakciót kezel. A nemzetközi átutalások azonban bonyolultak lehetnek, különösen ha több közvetítő bankon haladnak keresztül, vagy különböző valutákat érintenek.
A blokklánc lehetővé teszi a digitális eszközök átutalását egy közös infrastruktúrán keresztül, és bizonyos esetekben gyorsabban rendezheti a tranzakciókat, mint a jelenlegi eljárások.
Különösen érdekes lehet a stablecoinok és a pénzügyi eszközök tokenizálásának összekapcsolása, vagyis bizonyos eszközökhöz fűződő jogok digitális formába történő átvitele. Ha például tokenizált kötvényekkel kereskednének, a stablecoin szolgálhatna a kifizetésük eszközéül. Az eszköz átruházása és a fizetés így megfelelő technikai és jogi feltételek mellett egyetlen összekapcsolt digitális rendszeren belül mehetne végbe.
Ez az egyik oka annak is, hogy a nagy befektetési bankok érdeklődnek a stablecoinok iránt. Nem feltétlenül egy újabb kriptovaluta létrehozása a céljuk a kisspekulánsok számára, hanem elsősorban a technológia magában a pénzügyi rendszerben történő lehetséges felhasználása.
A szabályozás lesz a döntő. Európában a MiCA szabályai érvényesek
A banki stablecoinok fejlődésének fontos tényezője a szabályozási keretek fokozatos kialakítása. Az Egyesült Államokban a GENIUS Act jelent fontos keretet, amely a fizetési célú stablecoinok kibocsátását szabályozza. Az Európai Unió saját szabályokkal rendelkezik a MiCA rendelet révén.
Az európai ESMA-szabályozás követelményeket határoz meg a kriptoeszközök kibocsátóival szemben, valamint az átláthatóság, a tevékenység engedélyezése és az ügyfelek védelme terén. A bankkonzorcium kijelentette, hogy a GENIUS Act és a MiCA szabályait abban a mértékben kívánja betartani, amilyen mértékben azok a tevékenységére vonatkoznak.
Éppen a szabályozói háttér lehet az egyik érv a vállalati és intézményi ügyfelek számára, akik a digitális eszközök használatakor kiszámítható feltételeket és egyértelműen meghatározott felelősséget követelnek.
A szabályozott stablecoin sem kockázatmentes. Birtokosa számára fontos lesz például a tartalékok összetétele, a visszaváltás lehetősége, a kibocsátó jogi helyzete vagy a használt blokklánc biztonsága. A Project Faro tartalékmechanizmusának konkrét formáját egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Mit jelent ez a hétköznapi kriptovaluta-felhasználók számára?
A kisbefektetők számára a következő hónapokban valószínűleg nem sok minden változik. Az új stablecoin még nincs a piacon, és a bankok egyelőre nem hozták nyilvánosságra működésének minden részletét.
Hosszú távon azonban a hagyományos pénzügyi intézmények belépése fokozhatja a digitális pénzt kínáló szolgáltatók közötti versenyt. Ez újabb fizetési szolgáltatások megjelenéséhez, a stablecoinok szélesebb körű felhasználási lehetőségeihez, esetleg a tranzakciós költségek csökkentésére irányuló nyomáshoz is vezethet. Egyelőre nem világos, hogy a banki stablecoinok elterjednek-e a hétköznapi fogyasztók körében, vagy elsősorban a pénzügyi intézmények és a nagyvállalatok eszközei maradnak.
A Faro projekt mindazonáltal alapvető változást mutat a hagyományos pénzügyi szektor hozzáállásában. A bankok már nem csupán azt latolgatják, hogy használják-e a kriptotechnológiákat. Egyre inkább arra a kérdésre összpontosítanak, hogy milyen szerepet kívánnak maguk játszani a jövőbeli működésükben.
Ez is tetszhet: crypto4me értékelés
