Az amerikai kriptovaluta-piacot az elmúlt évek egyik legfontosabb politikai pillanata várja. Az Egyesült Államok Szenátusa készül szavazni a Digital Asset Market Clarity Act javaslatának további menetéről, amely CLARITY Act néven ismert, és amelynek célja, hogy átfogóbb szövetségi szabályokat hozzon létre a digitális eszközökkel való kereskedésre, és mindenekelőtt egyértelműbben ossza meg a hatásköröket két fő amerikai pénzügyi szabályozó – a Securities and Exchange Commission (SEC) és a Commodity Futures Trading Commission (CFTC) – között.
Első kulcsfontosságú eljárási szavazást a jelenlegi ütemterv szerint 2026. szeptember 15-re tervezik. A szenátusi republikánusok szeptember 10-én tették közzé a javaslat újabb átdolgozott változatát. Az eredmény jelentősen befolyásolhatja nemcsak az amerikai kriptovaluta-tőzsdéket és tokenkilocsátókat, hanem közvetve a globális piacot is. Az Egyesült Államok továbbra is az egyik legjelentősebb világpénzügyi központ, és a digitális eszközök jogszabályi kezelésének módja befolyásolhatja azok további fejlődését az amerikai piacon kívül is.
A cikk tartalma:
- Mi az a CLARITY Act?
- A képviselőház már jóváhagyta a javaslatot
- A CLARITY Act új verziója további változásokat hoz
- A kriptovaluta-szektor világos szabályokat szeretne
- A kriptocégek és a bankszféra áll szemben egymással
- A demokraták a befektetővédelemre és a pénzmosásra figyelmeztetnek
- A játékba Trump kriptovaluta-tevékenységei is belépnek
- Miért lesz annyira fontos a szeptember 15-i szavazás?
- Mit jelenthet a CLARITY Act a bitcoin és a kriptovaluták számára?
- A CLARITY Act az USA-n kívül is befolyásolhatja a kriptovalutákat
Mi az a CLARITY Act?
A CLARITY Act az egyik olyan problémát hivatott megoldani, amely az amerikai kriptovaluta-szektort gyakorlatilag a létrejötte óta kíséri: nem mindig egyértelmű, hogy egy adott digitális eszköz az értékpapír-szabályozás vagy az árupiaci szabályozás alá tartozik-e.
Éppen ettől függ, hogy melyik amerikai szabályozónak van hatásköre az adott eszköz és kereskedési platform felett. Az SEC elsősorban az értékpapírpiacot felügyeli, míg a CFTC hagyományosan az árupiaci és derivatív piacokért felel.
A hivatalos CLARITY Act javaslat új szabályozási keretet hoz létre a digitális eszközök számára, és többek között külön szabályokat számol a digitális árukra, azok kínálatára és kereskedésére. A törvény egyben azt is előirányozza, hogy bizonyos szabályokat közösen dolgozzon ki az SEC és a CFTC.
A digitális árupiac jelentős részét a javaslat szerint a CFTC felügyelete alá kerülne. A kriptovaluta-tőzsdék, brókerek és más közvetítők számára új regisztrációs rendszerek jönnek létre, míg az SEC továbbra is megőrizné hatáskörét az értékpapírok terén. A cél az, hogy egyértelműbb határt húzzanak az SEC és a CFTC hatáskörei között, és lehetővé tegyék a kriptovaluta-cégek számára, hogy legálisan nyújthassák szolgáltatásaikat a meghatározott szabályok keretein belül.
A kriptovaluta-vállalatok számára így véget érhet az a helyzet, amikor az amerikai szabályozás határainak lényeges része csak egyedi szabályozói intézkedések és bírósági viták útján jött létre.
Érdekelheti: Interjú Lucien Bourdon-nal a Trezortól
A képviselőház már jóváhagyta a javaslatot
A CLARITY Act nem teljesen új javaslat. Az amerikai képviselőház már 2025. július 17-én jóváhagyta 294:134 arányban. A jogszabály mellett a demokrata képviselők egy része is szavazott – a bizottság szerint 78-an.
Egy másik jelentős előrelépés idén májusban történt. A szenátusi bankbizottság 2026. május 14-én 15:9 arányban hagyta jóvá a javaslatot, és továbbította azt a szenátus plenáris ülésére. A szenátusi bankbizottság hivatalos közleménye szerint ez közel egyéves republikánus és demokrata tárgyalások eredménye volt.
Itt azonban a jogalkotási út jelentősen bonyolódott. A szenátus a nyári szünet előtt nem vitte tovább a javaslatot, és annak végső formája körül egyre erősödtek a befektetők védelme, a decentralizált pénzügyek, a stablecoinok, a pénzmosás, valamint a politikai képviselők lehetséges összeférhetetlensége kapcsán felmerülő viták.
A CLARITY Act új verziója további változásokat hoz
A republikánus szenátorok a törvényhozók Washingtonba való visszatérése előtt szeptember 10-én tették közzé a jogszabályi szöveg új változatát.
Az egyik jelentős változás a kereskedési protokollokra vonatkozó szabályok, amelyeket nem tekintenek teljesen decentralizáltnak. Ezek az úgynevezett non-DeFi trading protocols a jelenlegi javaslat szerint kötelesek lennének regisztrálni a CFTC-nél. A szabályozó az amerikai pénzügyminisztériummal együtt egyúttal azt a feladatot kapja, hogy részletesebb szabályokat dolgozzon ki.
A frissített szöveg egyúttal pontosítja, hogy a decentralizált pénzügyekre vonatkozó egyes rendelkezések a digitális árukkal kapcsolatos azonnali és készpénzes tranzakciókra vonatkoznak.
A változások a kriptovaluta-szabályozás egyik alapvető vitájára reagálnak: hol ér véget a valóban decentralizált szoftver, és hol kezdődik az a pénzügyi szolgáltatás, amelyre a klasszikus kereskedési platformokhoz hasonló szabályoknak kellene vonatkozniuk. Éppen a DeFi meghatározása lehet kulcsfontosságú a törvény jövője szempontjából.
A kriptovaluta-szektor világos szabályokat szeretne
Az amerikai kriptovaluta-ipar jelentős része számára a CLARITY Act egy régóta várt kísérletet jelent a szabályozási bizonytalanság megszüntetésére.
Az ágazatban tevékenykedő vállalatok hosszú ideje azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államokból hiányzik egy átfogó szövetségi keretrendszer, és a cégek nem mindig tudják előre egyértelműen, hogy egy adott termék vagy token az értékpapírokra vonatkozó szabályok alá tartozik-e.
A törvény támogatói azt állítják, hogy a hatáskörök pontosabb megosztása a SEC és a CFTC között csökkentheti a kriptovaluta-cégek szabályozási kockázatát, megkönnyítheti az új termékek tervezését és korlátozhatja a külföldi üzletvitelre való áttérés motivációját.
Érdekelhet: Top podcastok kriptovalutákról
A kriptocégek és a bankszféra áll szemben egymással
A CLARITY Act körüli küzdelemből eközben jelentős lobbicsata is lett. A Reuters ügynökség leírta, hogy a kongresszusi nyári szünet alatt mind a kriptovaluta-vállalatok és szakmai szervezeteik, mind a bankszféra fokozta tevékenységét. Mindkét fél megpróbálta meggyőzni a szenátorokat közvetlenül saját államaikban a szeptemberi szavazás előtt.
A vita egyik kulcspontja a stablecoinok és a klasszikus banki betétekkel szembeni verseny.
A bankszféra különösen attól a helyzettől tart, hogy a kriptovaluta-vállalatok jutalmakat vagy más gazdasági ösztönzőket kínálhatnának a stablecoin-felhasználóknak. Ez a bankok szerint a források egy részét a hagyományos betétekből digitális eszközökhöz terelheti. A Reuters közli, hogy éppen a banki betétekre gyakorolt hatástól való félelem az egyik oka annak, hogy a banki lobby egy része a jelenlegi javaslat ellen lép fel.
Ez egyébként egy olyan vita, amely messze túlmutat magukon a kriptovalutákon. A stablecoinok fokozatosan versenytársaivá válnak bizonyos hagyományos fizetési és banki termékeknek, és további fejlődésük megváltoztathatja azt a módot, ahogyan a háztartások és vállalatok pénzt tartanak és utalnak.
A demokraták a befektetővédelemre és a pénzmosásra figyelmeztetnek
A törvény elleni politikai ellenállás sem kizárólag a kriptovalutákkal mint olyanokkal való egyet nem értésen alapul. A demokrata szenátorok egy része arra figyelmeztet, hogy a CLARITY Act jelenlegi formája szerintük túl széles kivételeket tartalmaz, és gyengítheti a befektetővédelem egyes standard mechanizmusait.
A szenátusi banki bizottság kisebbsége például augusztusban közzétett egy elemzést, amely szerint a javaslat nem megfelelően kezeli a kriptovaluták illegális pénzügyi tevékenységekben való felhasználását, és gyengítheti a bizonyos decentralizált mixerek ellen használt eszközöket. A kritikát közvetlenül a szenátusi banki bizottság tette közzé.
Egy másik elemzésben a demokraták a befektetővédelemre, a pénzügyi stabilitásra és a pénzmosás elleni szabályokra gyakorolt lehetséges hatásokra is felhívják a figyelmet. Anyaguk szerint a törvény jelenlegi változata öt lényeges hiányosságot tartalmaz.
A CLARITY Act támogatói viszont azzal érvelnek, hogy a javaslat átláthatóbb regisztrációs rendszert, egyértelműbb szabályozói hatásköröket és konkrét kötelezettségeket hoz létre a digitális eszközökkel dolgozó vállalatok számára.
A CLARITY Act körüli vita tehát nem csupán a kriptovaluták támogatói és ellenzői közötti összecsapás. Elsősorban arról a kérdésről szól, hogy milyen szigorú szabályokat kapjon az új piac, és melyik szabályozó érvényesítse azokat.
Olvassa el: Trust Wallet értékelés: Tartsa kézben kriptovalutáit bizalommal
A játékba Trump kriptovaluta-tevékenységei is belépnek
Az egyik politikailag legérzékenyebb pont az amerikai kormányzat magas rangú képviselőire vonatkozó etikai szabályok kérdése.
A demokraták egy része szigorúbb korlátozást követel arra vonatkozóan, hogy választott tisztségviselők és családjaik anyagilag profitálhassanak kriptovaluta-projektekből. A vita elsősorban Donald Trump elnök és családja kriptovaluta-tevékenységeihez kapcsolódik.
Elizabeth Warren szenátor például júliusban bírálta a törvény módosított változatát éppen azért, mert szerinte nem korlátozza megfelelően az elnök azon lehetőségét, hogy profitáljon a kriptovaluta-üzletből.
Trump viszont támogatja a CLARITY Act-et. 2026. augusztus 19-én nyilvánosan felszólította a Kongresszust a törvény elfogadására, és kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak világos szabályokat kell létrehoznia, ha meg akarja őrizni vezető pozícióját a digitális eszközök területén. Az etikai kérdés eközben továbbra is az egyik akadály a kellően széles politikai támogatás megtalálásában.
Miért lesz annyira fontos a szeptember 15-i szavazás?
A szeptember 15-re tervezett szenátusi szavazás önmagában még nem jelenti automatikusan a CLARITY Act végleges elfogadását. Azonban egy kulcsfontosságú eljárási lépésről van szó, amely megmutatja, hogy van-e a jogszabálynak a jelenlegi szenátusban kellően széles támogatása a további tárgyaláshoz.
A republikánusok számára különösen problémás a saját szenátori klubon kívüli támogatás megszerzésének szükségessége. A Reuters arra figyelmeztet, hogy a javaslat a demokraták egy részének és néhány republikánus ellenzésével néz szembe, és a szavazás eredménye bizonytalan marad.
Ráadásul az idő a jogalkotók ellen dolgozik. Az Egyesült Államokat novemberben kongresszusi választások várják, és a jogalkotási folyamat befejezésére szolgáló tér gyorsan szűkül.
Ha a javaslat a szenátusban elbukna, vagy a tárgyalása jelentősen elhúzódna, az egész folyamat a következő kongresszusig csúszhat.
Ne hagyja ki: A Binance új MiCA-licencet keres az EU-ban
Mit jelenthet a CLARITY Act a bitcoin és a kriptovaluták számára?
Maga a törvény természetesen nem határozza meg a bitcoin vagy más kriptovaluták árát. A piacra gyakorolt hatása azonban hosszú távon jelentős lehet.
A befektetők számára a legnagyobb előny elsősorban a szabályozási bizonytalanság korlátozásában rejlene. A kriptovaluta-vállalatok pontosabban tudhatnák, melyik szabályozó alá tartoznak, milyen regisztrációra van szükségük, és mely termékeket kínálhatják legálisan az amerikai ügyfeleknek.
A bitcoin számára, amely az amerikai szabályozási környezetben hosszú távon eltérő helyzettel bír, mint számos más token, a közvetlen változás lehet, hogy nem lesz olyan markáns. A jogszabás lényegesen nagyobb jelentőséggel bírhat más kriptovaluták, tokenizált eszközök, decentralizált pénzügyek és az amerikai kriptotőzsdék számára.
Az egyértelűbb szabályok ugyanakkor megkönnyíthetik a hagyományos pénzügyi intézmények piacra lépését. A bankok, vagyonkezelők és befektetési társaságok ugyanis kriptovaluta-termékek bevezetésekor nemcsak a befektetői keresletet figyelik, hanem a jogi és szabályozási kockázatokat is.
Ezzel szemben a törvény elutasítása meghosszabbítaná azt az időszakot, amikor az amerikai kriptovaluta-piac szabályainak jelentős részét a hatályos törvények, az SEC, a CFTC, bírósági határozatok és egyedi szabályozói értelmezések határozzák meg.
A CLARITY Act az USA-n kívül is befolyásolhatja a kriptovalutákat
Bár amerikai jogszabályról van szó, jelentősége globális. Az Európai Unió már létrehozott egy önálló szabályozási keretet a kriptovaluták számára a MiCA rendelet révén, míg az Egyesült Államok hosszú ideig elsősorban a pénzügyi piac meglévő szabályaira és az egyes szabályozók döntéseire támaszkodott.
A CLARITY Act kísérletet tesz arra, hogy csökkentse ezt a különbséget, és önállóbb rendszert építsen ki a digitális eszközök számára.
Ha a törvény átmegy, az amerikai kriptovaluta szektor megkapja egyik legátfogóbb szabályozási keretrendszerét történetében. Ha nem, akkor az Egyesült Államokban folytatódni fog a vita arról, hogy az egyes tokenek értékpapírok, nyersanyagok vagy valami köztes kategória.
Éppen ezért lesz a 2026. szeptember 15-i szavazás fontos nemcsak az amerikai jogalkotók számára. Az eredményt szorosan figyelni fogják a kriptovaluta cégek, a hagyományos pénzügyi intézmények és a befektetők szerte a világon.
Ne hagyja ki: MadisonSix
