A MiCA európai kriptovaluta-rendelet jelentős változáson mehet keresztül a stablecoinok területén. Az Európai Központi Bank az Európai Unió országainak nemzeti központi bankjaival együtt azt javasolja, hogy töröljék el azt a szabályt, amely szerint a stablecoin kibocsátóknak tartalékaik meghatározott részét banki betétekben kell tartaniuk. Az intézkedés eredetileg a hagyományos valutákhoz kötött digitális valuták biztonságát volt hivatott növelni, a központi bankok szerint azonban új kockázatot jelenthet magára a banki szektorra nézve, közölte a Reuters hírügynökség.
A vita akkor zajlik, amikor a stablecoinok egyre inkább kilépnek a tisztán kriptovaluta környezetből. Globális piaci kapitalizációjuk több százmilliárd dollár, és a dolláralapú stablecoinok továbbra is uralják a piacot. Az Európai Központi Bank régóta figyelmeztet arra, hogy ezen eszközök növekvő szerepe nemcsak a kriptovaluta szektorra, hanem a bankokra, a monetáris politikára és a pénzügyi stabilitásra is kihatással lehet.
A cikk tartalma:
A MiCA előírja, hogy a stablecoin tartalékok egy részét bankokban kell tartani
A stablecoin abban különbözik az olyan kriptovalutáktól, mint a bitcoin, hogy értéke egy adott mögöttes eszközt próbál másolni, leggyakrabban az amerikai dollárt vagy az eurót. Ahhoz, hogy a kibocsátó a felhasználók kérésére be tudja váltani a tokeneket, megfelelő tartalékokat kell tartania.
Az európai Markets in Crypto-Assets (MiCA) rendelet ezért viszonylag szigorú szabályokat állapít meg ezen tartalékok kezelésére vonatkozóan.
A jelenlegi jogszabályok szerint az érintett stablecoinoknál a releváns tartalékok legalább 30 százalékát hitelintézeteknél kell betétként elhelyezni. Jelentős tokenek esetében az előírt arány elérheti a 60 százalékot is. A tartalékok fennmaradó része például biztonságos és magas likviditású pénzügyi eszközökbe fektethető.
Első ránézésre ez egy konzervatív megközelítés. Ha egy kibocsátó a pénz egy részét közvetlenül bankban tartja, elegendő forrással kell rendelkeznie a stablecoinok esetleges visszaváltására. Az EKB azonban rámutat, hogy ennek a rendszernek van egy másik oldala is.
Ne hagyja ki: A MiCA valóban megváltoztatja a kriptopiacot
Az EKB milliárdos hirtelen banki kivonásoktól tart
A központi bankok szerint a probléma elsősorban a stablecoin-piac méretében rejlik. Ha egy jelentős kibocsátó több tízmilliárd eurót tartana bankbetétekben, az a bank számára jelentős finanszírozási forrást jelentene. Az ilyen pénz azonban nem azonos a háztartások vagy vállalatok szokásos betéteivel. Stablecoin problémok esetén a kibocsátónak nagyon gyorsan ki kellhet vonnia a tartalékokat, hogy kielégítse a tokentulajdonosok igényeit.
Az EKB és a nemzeti központi bankok ezért arra figyelmeztetnek, hogy a tartalékok nagy részének kötelező banki elhelyezése fokozatosan felválthatja a stabilabb lakossági betéteket a stablecoin-kibocsátóktól származó kevésbé stabil finanszírozással. Ha ezt követően jelentős pénzkiáramlás történne egy stablecoinból, a probléma a bankrendszerbe is átterjedhetne, derül ki a Reuters hírügynökség információiból.
Ez azonban nem csupán elméleti kockázat. A 2023-as események megmutatták, hogy a stablecoinok és a hagyományos bankok közötti kapcsolat mindkét irányba működhet. Az USD Coin (USDC) stablecoin akkoriban rövid időre elvesztette szoros kötődését a dollárhoz, miután kiderült, hogy a Circle cég tartalékainak egy részét a csődbe ment Silicon Valley Bankban tartották. Az EKB ezt az esetet annak a kockázatnak a példájaként használja, amely akkor merülhet fel, ha a stablecoin tartalékok túl szorosan kapcsolódnak a bankrendszerhez. Elemzésében az EKB ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az ellenkező forgatókönyv – stablecoin futam és az ezt követő gyors tartalék-kivonás a bankokból – ellenkező irányba is terjesztheti a problémákat.
Olvassa el még: Millionero Értékelés: Kezdők és tapasztalt kereskedők egyaránt megtalálják a számításukat
A kötelező bankbetétek helyett gyorsan hozzáférhető eszközök jöhetnek
A központi bankok ezért javasolják a jelenlegi rendszer logikájának megváltoztatását. A kibocsátóknak nem kellene tartalékaik fix részét közvetlenül bankokban tartaniuk. A szabályozás ehelyett inkább a tartalékok tényleges likviditására koncentrálna.
A stablecoint fedező vagyon egy részét a javaslat szerint olyan eszközökbe kellene helyezni, amelyek nagyon rövid időn belül készpénzzé alakíthatók. A javaslat körülbelül egy-öt munkanapos időhorizonttal számol, írja a Reuters.
A cél tehát nem a stablecoin-fedezeti követelmények egyszerű gyengítése. Inkább az értékelés módja változna meg, ahogyan a biztonságukat megítélik.
A kibocsátók számára ez nagyobb rugalmasságot jelenthetne a milliárdos nagyságrendű tartalékok kezelésében. A bankbetétek mellett például nagyobb mértékben használhatnának nagyon rövid lejáratú és magas likviditású pénzügyi eszközöket.
Az EKB ugyanakkor nem akarja korlátozás nélkül megnyitni az európai piacot
Egy szabály enyhítése azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Központi Bank a stablecoin-szabályozás általános enyhítését szorgalmazná.
Éppen ellenkezőleg. Az EKB régóta figyelmeztet például az úgynevezett „több kibocsátású modellekre”, amelyekben ugyanazt a stablecoint egy uniós entitás és egy EU-n kívüli vállalat is kibocsátja.
A felhasználók számára mindkét token gyakorlatilag felcserélhető lehet. A tartalékok egy része azonban az Európai Unión kívül is elhelyezkedhet, és nem eshet ugyanazok alá a szabályok alá, mint egy európai kibocsátó eszközei.
Az EKB elsősorban attól tart, hogy mi történne, ha egy stablecoin futam alakulna ki. A világ különböző részeiről származó token-tulajdonosok megpróbálhatnák európai kibocsátón keresztül beváltani eszközeiket, mivel az európai szabályok erősebb védelmet nyújtanak a tulajdonosoknak. Az EU-ban ténylegesen elérhető tartalékok azonban nem biztos, hogy elegendőek lennének minden kérés kielégítésére.
A központi bank ezért azon az állásponton van, hogy az ilyen határokon átnyúló modellek csak akkor lehetnek lehetségesek, ha más joghatóságokban is elegendően erős szabályok vannak érvényben, és garanciák biztosítják, hogy a tartalékok valóban rendelkezésre álljanak ott, ahol válság esetén szükség van rájuk.
A stablecoinok főként dollárpiacot jelentenek
Az európai vitának van még egy dimenziója. Annak ellenére, hogy a MiCA létrehozta az egyik legátfogóbb szabályozási keretet a kriptovaluták számára a világon, a globális stablecoin-piacot továbbra is az amerikai dollárhoz kötött tokenek uralják.
Ez egy szélesebb stratégiai kérdést jelent Európa számára. A stablecoinokat fokozatosan nemcsak kriptovaluta-kereskedelemben használják, hanem pénzátutalásokra, tokenizált eszközök elszámolására vagy más blokklánc alapú pénzügyi szolgáltatásokra is. Az EKB felhívja a figyelmet arra, hogy a külföldi stablecoinok jelentős elterjedése megváltoztathatja a banki betétek struktúráját, és befolyásolhatja azt is, ahogyan a monetáris politika a reálgazdaságba áttevődik.
Az Európai Központi Bank eközben saját infrastruktúrát fejleszt a tokenizált pénzügyek számára. Szeptemberben az Eurosztéma elindította a Pontes rendszert, amely lehetővé teszi a tokenizált eszközökkel való nagykereskedelmi tranzakciók közvetlen elszámolását a jegybanki pénzben.
Érdekelheti még: A Bitcoin várja a Fedet
A MiCA módosítása egyelőre nem került jóváhagyásra
A befektetők és a kriptovaluta-felhasználók számára fontos, hogy az EKB és az európai jegybankok jelenlegi álláspontja nem jelenti a MiCA azonnali változását. Ez egy ajánlás az európai szabályozási keret további felülvizsgálatára vonatkozóan, és a jelenlegi szabályok érvényben maradnak.
A vita azonban rávilágít arra, milyen gyorsan fejlődik az európai szabályozók stablecoinokkal kapcsolatos nézete. Az eredeti elképzelés viszonylag egyszerű volt – minél több tartalékot tart a kibocsátó szabályozott európai bankokban, annál biztonságosabbnak kell lennie a stablecoinnak. A jegybankok most figyelmeztetnek, hogy kellően nagy piac esetén ugyanaz a szabály új összeköttetést hozhat létre a kriptovaluta és a bankszektor között.
Az európai stablecoin-szabályozás így elmozdulhat attól az egyszerű követelménytől, hogy hol kell a tartalékoknak lenniük, ahhoz a kérdéshez, hogy válság esetén milyen gyorsan válnak valójában elérhetővé. Pontosan a kibocsátó azon képessége, hogy a tokenek nagyméretű visszaváltását a bankrendszerbe való problémák átvitele nélkül kezelje, lesz kulcsfontosságú a szabályok további formálása szempontjából.
