Az európai kriptovaluta-szabályozás újra megnyílhat. Az uniós képviselők az Euronews szerint fontolóra veszik a Markets in Crypto-Assets rendelet, más néven MiCA módosítását, amely kiterjesztheti a felügyeletet az Európai Unión kívüli stablecoin-kibocsátó vállalatokra is. Ennek oka elsősorban az Egyesült Államok nyomása, ahol már érvényben van a saját stablecoin-törvény, a GENIUS Act.
A MiCA-t ma a világ egyik legátfogóbb kriptovaluta-szabályozási keretrendszerének tekintik. Az Európai Bizottság emlékeztet arra, hogy a szabályok lefedik a kriptoeszközöket, a stablecoinokat, azok kibocsátóit és a kriptoeszköz-szolgáltatókat, az úgynevezett CASP-okat. A Bizottság ugyanakkor már májusban konzultációt nyitott, hogy a jelenlegi keretrendszer még mindig megfelelő-e a piac és a nemzetközi szabályozás gyors fejlődésére tekintettel. Az észrevételeket 2026. augusztus 31-ig fogadja.
Cikk tartalma – MiCA 2.0:
Miért beszélnek a MiCA 2.0-ról
Az európai szabályok az átmeneti időszak végével teljes mértékben érinteni kezdték a kriptoszolgáltatókat. Azoknak a cégeknek, amelyek szolgáltatásokat kívánnak nyújtani az EU-ban lévő felhasználóknak, rendelkezniük kell Crypto-Asset Service Provider engedéllyel valamely tagállam szabályozó hatóságától. Ez az elv célja, hogy egységes piacot hozzon létre a 27 EU-ország között, és megakadályozza, hogy a kriptocégek csak a legszabadabb nemzeti szabályozást kövessék.
A gyakorlatban azonban kiderül, hogy a MiCA nem feltétlenül fed le minden új modellt, amely megjelenik a piacon. A legérzékenyebb terület a stablecoinok, vagyis azok a kriptovaluták, amelyek egy hagyományos valuta vagy más eszköz értékéhez vannak kötve. A gyakorlatban gyakran amerikai dollárral fedezett tokenekről van szó, amelyeket kereskedésre, pénzátutalásokra és új fizetési szolgáltatások infrastruktúrájaként használnak.
Az Euronews szerint az uniós képviselők 2027-ben elsősorban azt a kérdést szeretnék rendezni, hogyan kell Európában szabályozni az EU-n kívüli társaságok által kibocsátott stablecoinokat. A jelenlegi keretrendszer a jelentés szerint nem rendez kifejezetten minden olyan helyzetet, amikor egy nem európai kibocsátó olyan stabilecoont ad ki, amelyet később az európai piacon használnak.
Ne hagyja ki: TOP 10 ország a leggyorsabb kriptovaluta-elfogadással
Az Egyesült Államok felgyorsult. Európa nem akar lemaradni
Az európai vitát felgyorsította az amerikai GENIUS Act, amely szövetségi keretrendszert hozott létre a stablecoinok kibocsátására az Egyesült Államokban. Európa számára ez elsősorban azért fontos, mert a globális stablecoin-piac nagy része az amerikai dollárhoz kötődik. Ha az USA egyértelmű szabályokat állapít meg a dolláralapú stablecoinokra, az megerősítheti szerepüket a nemzetközi fizetésekben és a digitális pénzügyi szolgáltatásokban.
Az Euronews rámutat, hogy a stablecoinok 2025-ben az Artemis Analytics adatai szerint 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami 72%-os éves növekedést jelentett. Ugyanakkor közli, hogy a világ stabilecoinjainak körülbelül 95%-a amerikai dollárral fedezett.
Az átlagos felhasználó számára ez egy egyszerű dolgot jelent: a stablecoinok már nem csak a kriptotőzsdéken kereskedők eszközei. A fizetések, a határokon átnyúló átutalások és a tokenizált pénzügyi piacok jövőjéről szóló szélesebb vita részévé válnak. És éppen ezért nem csak a kriptocégek, hanem a központi bankok, a szabályozó hatóságok és a hagyományos pénzügyi intézmények is egyre jobban érdeklődnek irántuk.
A tokenizált fizetések és betétek sorra kerülhetnek
A tervezett felülvizsgálat nem csak a stablecoinokat érinti. Az uniós képviselők az Euronews szerint a tokenizált fizetésekre és tokenizált betétekre vonatkozó szabályok kiterjesztését is fontolóra veszik. A tokenizáció általában azt jelenti, hogy egy bizonyos pénzügyi instrumentumot, betétet vagy fizetési követelést digitális formába alakítanak át a blokkláncra vagy más elosztott technológiára.
A téma az Európai Bizottság konzultációs dokumentumában is megjelenik. Ez azt kérdezi, milyen szerepet tölthetnek be a stablecoinok a következő öt-tíz évben: csak a határokon átnyúló fizetések kiegészítőjeként, a kriptokereskedés eszközeként vagy a tokenizált pénzügyi instrumentumok elszámolásának fontos infrastruktúrájaként szolgálnak-e.
Brüsszel tehát azt próbálja kideríteni, hogy a stablecoint továbbra is elsősorban kriptoeszközként kell-e szabályozni, vagy fizetési infrastruktúrává válik-e. Ez kulcsfontosságú különbség. Ha a stablecoinok elkezdik hasonlóan működni, mint a szokásos fizetési pénzek, a szabályozók valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a tartalékokra, a likviditásra, a visszaváltáshoz való jogra, a működési biztonságra és a felhasználók védelmére.
Olvassa el még: yPredict: Forradalmi platform a kriptovaluták előrejelzésére
A DeFi továbbra is nyitott kérdés marad
Az Európai Bizottság a konzultációba a decentralizált pénzügyeket, más néven DeFi-t is bevonta. Éppen a DeFi volt az egyik olyan terület, amely az eredeti MiCA-beállítás során nagyrészt a fő keretrendszeren kívül maradt. A probléma az, hogy a klasszikus pénzügyi szabályozás általában feltételezi egy egyértelműen azonosítható vállalat létezését, amely a szolgáltatást üzemelteti. A decentralizált protokolloknál azonban nehezebb lehet meghatározni, ki felelős a szolgáltatásért.
Ez a licencelt kriptocégek számára is fontos. Egyes tőzsdék vagy tárcák közvetíthetnek a felhasználóknak olyan DeFi alkalmazásokhoz való hozzáférést, amelyek maguk nem tartoznak közvetlenül a MiCA alá. A szabályozók ezért azt vizsgálják, hogy a licencelt cégeknek kötelességük-e ellenőrizni az ilyen protokollok kockázatait, ha aktívan hozzáférhetővé teszik őket az ügyfelek számára.
Az USA közben a digitális eszközök szélesebb szabályait rendezi
A stablecoinok nem az egyetlen terület, ahol az Egyesült Államok előrébb viszi a digitális eszközök szabályozását. Az amerikai jogalkotók egyidejűleg tárgyalnak a Digital Asset Market Clarity Act javaslatról, amelyet CLARITY Act néven ismernek. Ennek célja, hogy tisztázza a pénzügyi szabályozók hatáskörét a kriptovaluta-szektor felett, és többek között a stablecoin-jutalmakat, a pénzmosás elleni szabályokat, a DeFi-t vagy a tokenizált értékpapírokat rendezze.
A Reuters közlése szerint a javaslat például meghatározná, hogy egy platform mikor tekinthető kellőképpen decentralizáltnak, és mikor kellene inkább pénzügyi intézményként szabályozni. Ugyanakkor megerősítené, hogy magának az értékpapír tokenizálása nem jelent kibúvót az értékpapírokra vonatkozó érvényes szabályok alól.
Európa számára az amerikai fejlemények fontosak. A kriptovaluták szabályozása ugyanis egyre inkább geopolitikai kérdéssé válik. Nem csupán a befektetők védelméről van szó, hanem arról is, hogy ki határozza meg a globális szabványokat a digitális pénzek, a fizetési infrastruktúra és a tokenizált piacok számára.
Az ESMA megvizsgálja, hogyan védik a kriptocégek a rájuk bízott eszközöket
A MiCA módosításáról folytatott vita mellett az EU a már engedélyt szerzett cégek felügyeletére is összpontosít. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) július 8-án közös felügyeleti intézkedést jelentett be, amely az engedéllyel rendelkező kriptoszolgáltatók digitális működési ellenálló képességére irányul, különösen az eszközök letétkezelése területén.
Az ellenőrzés a megosztott főkönyvi technológiával kapcsolatos kockázatokra, a kulcskezelésre, az eszközök biztonságos tárolására, a tranzakciók ellenőrzésére, az incidensekre való reagálásra, az okosszerződések kockázataira, valamint a külső szolgáltatóktól való függőségre fog összpontosítani. A nemzeti szabályozók 2026 második felétől 2027 első feléig fogják megvizsgálni az engedéllyel rendelkező cégek egy kiválasztott mintáját.
A kriptovaluták átlagos felhasználói számára ez talán a teljes jelentés legpraktikusabb része. A szabályozás ugyanis nem csupán engedélyezési űrlapok kérdése. Ha egy tőzsde vagy tárcakezelő ügyféli eszközöket tart, képesnek kell lennie bizonyítani, hogy technikailag és szervezetileg is meg tudja védeni azokat.
Mit jelent ez az átlagos befektető számára
Az EU-ban élő kriptovaluta-felhasználók számára jelenleg semmi sem változik egyik napról a másikra. A kulcs továbbra is annak figyelemmel kísérése, hogy az általuk használt platform megfelel-e az európai szabályoknak és rendelkezik-e a megfelelő engedéllyel. A MiCA nagyobb átláthatóságot hivatott biztosítani, de önmagában nem szünteti meg a kriptopiac összes kockázatát.
A MiCA 2.0 azonban talán megmutatja, hogy a digitális eszközök szabályozása nem ér véget az első nagy keretrendszerrel. A stablecoin-ok, a DeFi és a tokenizált fizetések gyorsabban fejlődnek, mint a jogalkotás. Az Európai Unió ezért olyan feladat előtt áll, hogy megőrizze a fogyasztóvédelmet és a pénzügyi stabilitást anélkül, hogy a technológiai innovációk teljes piacát máshová engedné elszivárogni.
Az eredmény nemcsak a kriptocégek, hanem az átlagos befektetők számára is fontos lesz. A stablecoin-okra vonatkozó szabályok ugyanis dönthetnek arról, hogy milyen tokenek lesznek elérhetők az európai tőzsdéken, hogyan fognak működni a kriptofizetések, és milyen könnyen kapcsolódik be az európai piac a digitális pénzügyek új szakaszába.
Ne hagyja ki: BITmarkets.com: A kriptotőzsde értékelése, amely újraírja a játékszabályokat
