Németország részvényekként akarja megadóztatni a bitcoint. Európa egyik legnagyobb adóelőnye végéhez érhet

Németország hosszú éveken át az egyik legérdekesebb európai ország volt adózási szempontból a kriptovaluták hosszú távú birtokosai számára. Az a befektető, aki egy évnél hosszabb ideig birtokolta a bitcoint vagy más kriptovalutát, bizonyos feltételek mellett adómentesen realizálhatta a később keletkezett nyereséget. A német pénzügyminisztérium most alapvető változtatást készít elő. A kriptovalutákat adózási szempontból közelíteni kívánja a részvényekhez, és az újonnan vásárolt eszközökből származó nyereségeket a birtoklás időtartamától függetlenül kívánja adóztatni. Ha a javaslat átmegy, az új szabályok a 2027-től vásárolt kriptovalutákra vonatkoznának.

Németország készül újraértékelni az egyik olyan szabályt, amely miatt eddig viszonylag kedvező országnak számított a kriptovalutákba történő hosszú távú befektetők számára. A Lars Klingbeil vezette szövetségi pénzügyminisztérium olyan javaslatot készített elő, amely szerint a jövőben a bitcoin, az ethereum és más kiválasztott kriptoeszközökből származó nyereségeket hasonlóan adóztatnák, mint más tőkejövedelmeket.

A javaslat szerint, amelybe a német Handelsblatt napilap betekintést nyert, elsősorban a hosszú távú birtoklás jelenlegi előnyét kellene megszüntetni. A 2027-től beszerzett kriptovaluták esetében így már nem lenne lehetséges egy évet várni, és ezt követően az esetleges nyereséget adómentesen realizálni.

A javaslat ugyanakkor számol a vonatkozó nyereségek áthelyezésével a tőkejövedelmek rendszerébe, 25%-os alapkamattal. Azonban ez még nem jóváhagyott törvény. A reformnak további jogalkotási folyamaton kell keresztülmennie, és a végleges formája még változhat.

A cikk tartalma:

Hogyan adóztatják ma a bitcoint és a kriptovalutákat Németországban?

A jelenlegi német rendszer viszonylag egyszerű a hosszú távú birtokosok számára. A magánvagyonban tartott kriptovalutákat a német adójog szerint úgynevezett egyéb gazdasági eszközöknek tekintik.

Ha a befektető egy éven belül megvásárolja és eladja a kriptovalutát, az esetleges nyereség a magánértékesítésből származó bevételek közé tartozhat, és adóköteles lehet. Ha azonban a vásárlás és az eladás között több mint egy év telik el, az eladás a jelenlegi szabályok szerint általában kívül esik ezen a rendszeren, és a nyereség mentesíthető.

A német szövetségi pénzügyminisztérium közli, hogy a magánvagyonban tartott kriptovalutákból származó nyereségek akkor tekinthetők magánértékesítésből származó bevételeknek, ha a beszerzés és az eladás között nem telt el több mint egy év.

Az ezen időszakon belüli eladás esetén ráadásul a jelenlegi rendszer 1000 eurós határt tartalmaz a magánértékesítési ügyletekből származó teljes éves nyereségre vonatkozóan. Ha a teljes nyereség alacsonyabb, a törvényi feltételek teljesítése esetén mentesített marad. A szabály közvetlenül a német jövedelemadó-törvény 23. §-ából ered.

Éppen az időbeli teszt teszi azonban a kriptovalutákat adózási szempontból mássá, mint például a hagyományos részvénybefektetéseket. Az a befektető, aki megvásárolta a bitcoint és egyszerűen több mint egy évig tartotta, ezt követően akár nagyon jelentős nyereséget is realizálhatott anélkül, hogy Németországban adót fizetett volna belőle. És éppen ezt a különbséget kívánja megszüntetni a német kormány.

Mit akar Németország 2027-től megváltoztatni?

A jelenlegi javaslat szerint a kiválasztott kriptoeszközöket át kellene helyezni a tőkejövedelmekre vonatkozó szabályok alá. A nyereséget tehát adóztatnák attól függetlenül, hogy a befektető néhány hónapig, öt évig vagy például tíz évig birtokolta a kriptovalutát.

Az alapvető német tőkejövedelmi adó 25%. Ehhez hozzáadódik a szolidaritási pótlék, amely az adó 5,5%-a. Az effektív adózás tehát az esetleges egyházi adó nélkül körülbelül 26,375%-ra jön ki.

A CoinDesk szerver információi szerint a rendszer elsősorban az átváltható kriptoeszközökre vonatkozna, mint például a bitcoin és az ether. Néhány más típusú token, például az NFT-k, a kiválasztott stablecoin-ok, a security tokenek vagy a tokenizált valós eszközök kívül maradhatnak a javasolt rendszeren, vagy más szabályok vonatkozhatnak rájuk.

A hosszú távú befektető számára jelentős változás lenne. Ma az éves időbeli teszt túllépése után az adókötelezettsége nulla lehet. Az új rendszerben a puszta várakozás nem szüntetné meg az adókötelezettséget. Paradox módon azonban a reform nem feltétlenül lenne hátrányos mindenki számára.

Az a befektető, aki ma egy éven belül megvásárolja és eladja a kriptovalutákat, személyes adóterhének megfelelően adóztathatja a nyereséget. A magas jövedelmű emberek esetében így az adókulcs magasabb lehet, mint a javasolt 25%-os tőkeadó. Míg tehát a hosszú távú birtokosok jelentős előnytől esnének el, az aktív kereskedők egy része a változáson éppen ellenkezőleg kereshetne.

Érdekelheti: Legjobb podcastok kriptovalutákról

A vásárlás dátuma lesz a döntő

A jelenlegi befektetők szempontjából még egy lényeges része van a javaslatnak. Németország az eddig nyilvánosságra hozott információk szerint nem tervezi az új rendszert visszamenőlegesen alkalmazni a már tulajdonolt kriptovalutákra.

A 2026 végéig vásárolt eszközöknek meg kellene őrizniük a jelenlegi adórendszert. Az új szabályok csak a 2026. december 31. után beszerzett kriptovalutákra vonatkoznának. A gyakorlatban tehát egy befektető tulajdonolhatna ugyanazon kriptovaluta két részét, amelyekre eltérő szabályok vonatkoznak.

Ha például egy német 2026 decemberében vásárolt bitcoint, ez a befektetés része a jelenlegi javaslat szerint a régi rendszerben maradna, és az éves időbeli teszt teljesítése után adómentesen eladható lenne. A 2027 januárjában vásárolt újabb bitcoin már nem használhatná az időbeli tesztet.

A befektetők számára ezért még inkább megnőne az egyes vásárlások, beszerzési áraik és a beszerzés dátumának pontos nyilvántartásának jelentősége.

Az adót fokozatosan maguknak a platformoknak kellene beszedniük

A reform nem csak magát az adó mértékét kívánja megváltoztatni, hanem a beszedésének módját is. A javaslat eddig ismert formája szerint a kriptovaluta-szolgáltatóknak 2028-tól kezdve automatikusan le kellene vonniuk az adót egyes ügyfelek esetében, hasonlóan ahhoz, ahogy ez a hagyományos pénzügyi termékeknél szokott lenni. A 2027-es évnek a platformok számára átmeneti időszakként kellene szolgálnia rendszereik átalakítására.

Ez egy szélesebb körű trendet mutat, amelyet a kriptovaluták európai szabályozása követ. A Bitcoin a hagyományos banki infrastruktúrán kívül jött létre, de vásárlása, tartása és adóztatása egyre jobban közelít a klasszikus pénzügyi piacról ismert mechanizmusokhoz.

A befektető számára ez egyrészt egyszerűbb adminisztrációt jelenthetne. Másrészt azonban jelentősen megnőne annak a jelentősége, hogy szabályozott platformon keresztül vásárol-e kriptovalutákat, tőzsdék között mozgatja-e őket, vagy saját tárcájában tartja.

Érdekelheti: Hogyan válassza ki a megfelelő tőzsdét kriptovalutái kereskedéséhez?

A német kormány több százmillió euró többletbevételre számít

A különböző befektetési tevékenységek adózási kezelésének egységesítésére tett erőfeszítések mellett a változásnak természetesen fiskális dimenziója is van.

A német pénzügyminisztérium a Handelsblatt szerint arra számít, hogy az új rendszer 2028-ban körülbelül 160 millió euró többlet adóbevételt hozhatna. A következő években a bevételeknek fokozatosan körülbelül évi 350 millió euróig kell növekedniük.

A minisztérium azzal indokolja a változást, hogy a kriptovaluták fokozatosan a magántőke-befektetés elterjedtebb formájává váltak. A jelenlegi rendszer szerinte különbséget tesz a kriptovaluták és más befektetési eszközök között, amelyet egyre nehezebb megvédeni.

A kormány szempontjából tehát nem csupán további bevételek keresése a költségvetésbe. A reform célja, hogy a Bitcoint és más kriptovalutákat véglegesen közelebb hozza a hagyományos befektetések világához az adójog szempontjából is.

Mit jelentene a változás a hosszú távú HODL stratégia számára?

A kriptovaluta-befektetők egyik alapvető stratégiája az úgynevezett HODL, vagyis az eszköz hosszú távú tartása az ár rövid távú mozgásától függetlenül.

A jelenlegi német adókörnyezet közvetetten ezt a stratégiát támogatja. Az éves időkorlát egyértelmű motivációt teremt arra, hogy a kriptovalutát ne adják el túl korán. A befektető így az esetleges további árnövekedés mellett egy év elteltével jelentős adókedvezményt is kap. Ha az időkorlát megszűnne, ez a hatás elveszne.

A befektető inkább a piac alakulása, saját befektetési stratégiája vagy tőkeigénye alapján dönthetne az eladásról, mivel adószempontból nem lenne lényeges különbség a tizenegy hónap utáni és például az öt év utáni eladás között.

Németország vonzereje is megváltozhat a vagyonosabb kriptovaluta-tulajdonosok számára. Az adórendszer csak az egyik tényező az adóilletőség helyének megválasztásakor, de könnyen átvihető digitális eszközök esetében viszonylag fontos szerepet játszhat.

Olvassa tovább: Anycoin recenzió

Ez Németország végét jelenti mint kriptovaluta-barát ország?

Egy ilyen következtetés egyelőre túl egyszerű lenne. Az adófeltételek csak a szabályozási környezet egy részét képviselik, és Németország továbbra is az egyik legnagyobb és legfejlettebb európai gazdaság kiterjedt pénzügyi piaccal.

A magán hosszú távú befektetők számára azonban érezhető változásról lenne szó. Az a lehetőség, hogy egyetlen év után gyakorlatilag korlátlan nyereséget realizálhassanak Bitcoinból adó nélkül, a rendkívül előnyös szabályok közé tartozik. Eltörlése ezért nemcsak a befektetők adókötelezettségeit változtathatná meg, hanem befektetési döntéseiket is.

Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a kriptovaluta-piac növekedésével fokozatosan eltűnik egykori kivételes helyzete. Az európai szabályozás egyre inkább megpróbálja a digitális eszközöket beilleszteni a meglévő pénzügyi rendszerbe, legyen szó szolgáltatókra vonatkozó szabályokról, ügyfelek azonosításáról, tranzakciók jelentéséről vagy éppen adókról.

A reform egyelőre nem végleges

A befektetők számára lényeges, hogy a jelenlegi német szabályok jelenleg nem változnak. A pénzügyminisztérium javaslatának még át kell mennie a törvényhozási folyamaton, és a végső törvénybe módosítások kerülhetnek.

Ha azonban a reform jelenlegi formájában megy át, 2027 egyértelmű határvonalat fog létrehozni a német kriptovaluta-piacon. A kezdete előtt vásárolt kriptovalutáknak meg kellene őrizniük a jelenlegi rendszert. Az új befektetések esetében viszont megszűnne az egyik legnagyobb előny, amelyet a Bitcoin hosszú távú tartása Németországban eddig kínált. Adózási outsiderből így a Bitcoin még valamivel jobban közelítene egy hétköznapi befektetési eszközhöz.

Ne hagyja ki: MadisonSix

author avatar
Šimon Hauser
Šimon Hauser cseh pénzügyi újságíró, aki többek között kriptovalutákra, fintechre és globális tőkepiacokra specializálódott. A digitális gazdaság és a befektetési stratégiák mélyreható ismeretével segíti az olvasókat a pénzügyi szektor átalakulásának megértésében. Elemzései rendszeresen összekapcsolják a technológiai innovációkat a modern befektetésekre gyakorolt valós hatásokkal.