„Elveszett” bitcoinok – New Yorkban szokatlan jogi per indult, amely a kriptovaluták tulajdonjogának határait teszteli. A felperesek azt állítják, hogy 39 069 hosszú ideje inaktív bitcoin-cím elhagyott vagyont képvisel. A probléma az, hogy a privát kulcsok nélkül a bitcoinokhoz így sem biztos, hogy valaha hozzájutnak.
A cikk tartalma:
A new yorki kereset inaktív bitcoin-tárcákat céloz meg
Egy new yorki bíróságnak olyan ügyel kell foglalkoznia, amely a kriptovaluta-jog egyik legfurcsább kérdését nyithatja meg: tekinthetők-e a hosszú ideje inaktív bitcoinok elhagyott vagyonnak?
A keresetet 2026. május 1-jén nyújtotta be egy Noah Doe néven fellépő férfi két wyomingi céggel, az ABC Company-val és az XYZ Company-val együtt. A bíróságtól azt kérik, hogy ismerje el őket 39 069 bitcoin-cím tulajdonosaiként, amelyek szerintük hosszú ideje inaktívak és jogilag elhagyottak. Közben a new yorki talált vagyonra vonatkozó szabályokra hivatkoznak, és azt állítják, hogy a címeket bejelentették a new yorki rendőrségnek.
Olvassa el még: A leggyorsabb kriptovaluta-adaptációval rendelkező TOP 10 ország
Satoshival és a Mt. Goxszal kapcsolatos címek is érintettek
A rendelkezésre álló információk szerint a 901 oldalas kereset tartalmaz egy „12c6D”-vel kezdődő címet is, amelyet a Bitcoin alkotójához, Satoshi Nakamotóhoz szoktak kötni, valamint egy „1Feex” címet, amely a Mt. Gox tőzsde hackjéhez kapcsolódik. Összesen a feltüntetett címeken körülbelül 3,7 millió BTC található, mintegy 285 milliárd dollár értékben.
A felperesek azt állítják, hogy ezek a tárcák elhagyott bankszámlákhoz hasonlíthatók. Ez azonban a Bitcoin esetében problémás. A kriptovaluta-hálózat ugyanis nem bírósági pecsét alapján, hanem aszerint dönt, hogy kinek van privát kulcsa.
Még a bírósági győzelem is csak szimbolikus lehet
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy még ha a bíróság helyt is ad a felpereseknek, az gyakorlatilag semmit sem jelenthet. A Bitcoin-hálózatnak nincs olyan mechanizmusa, amellyel az érméket privát kulcs nélkül „átírhatnák” egy új tulajdonosra. Kivétel csak az lenne, ha az adott bitcoinokat szabályozott tőzsdére vagy egy kezelőhöz helyeznék át, akit a bíróság cselekvésre kötelezhetne.
A kereset másik gyenge pontja maga az elhagyottság feltételezése. Az, hogy a bitcoinok évekig nem mozognak, még nem jelenti azt, hogy nincs tulajdonosuk. Tartozhatnak hosszú távú befektetőkhöz, olyan emberekhez, akik elvesztették a hozzáférési kulcsokat, vagy elhunyt tulajdonosokhoz.
Olvassa el még: Monero – A kriptovaluta, amely védi pénzügyi magánszféráját
A per megmutatja, mennyire nehéz a régi jogot a kriptovalutákra alkalmazni
Az ügy egyúttal azt is megmutatja, mennyire bonyolult a hagyományos vagyonjogot a decentralizált technológiákra alkalmazni. Egy hagyományos számlánál van bank, állam vagy kezelő, aki döntés alapján beavatkozhat. A bitcoinnál azonban nincs központi hatóság.
A Bitbo adatai szerint ma körülbelül 3,5 millió BTC inaktív több mint tíz éve, és 6,6 millió BTC nem mozdult több mint öt éve. Ez azonban önmagában nem mondja meg, hogy elveszett érmékről, elfelejtett tárcákról vagy szándékos hosszú távú tartásról van-e szó.
A Bitcoin olyan vagyon marad, amelyet kulcs nélkül nem lehet feloldani
A kereset ezért főleg szimbolikusan lehet fontos. A bíróság eldöntheti azt a kérdést, hogy az inaktív kriptovaluták jogilag elhagyott vagyonnak minősíthetők-e. A Bitcoin technikai valóságát azonban ez nem változtatja meg.
A hétköznapi befektetők számára az ügy a kriptovaluták alapvető szabályára emlékezteti őket: akinek nincs privát kulcsa, az nem fér hozzá ténylegesen a bitcoinjaihoz. És ha a kulcs elveszik, gyakran még a bíróság sem segít.
Ne hagyja ki: MadisonSix
