A Blockchain az elkövetkező években a világ egyik legnagyobb pénzügyi piacának infrastruktúrájának részévé válhat. Japán olyan rendszert készít elő, amely lehetővé tenné a részvényekkel és államkötvényekkel folytatott ügyletek gyakorlatilag azonnali elszámolását. Míg ma a befektető az ügylet megkötése után akár több napot is vár az eszközök és a pénz végleges átadására, az új modell jelentősen felgyorsíthatná az egész folyamatot.
Japán a blockchaint kívánja felhasználni tőkepiaci infrastruktúrájának alapvető modernizálására. Az ottani pénzügyi felügyelet, a pénzügyminisztérium és a jegybank a pénzügyi intézményekkel együtt olyan rendszeren dolgoznak, amely lehetővé tehetné a részvényekkel és japán államkötvényekkel folytatott ügyletek gyakorlatilag valós idejű elszámolását.
A Reuters ügynökség információi szerint a projektben a japán Financial Services Agency (FSA), a pénzügyminisztérium, a Bank of Japan és magán pénzügyi intézmények vesznek részt. A munkacsoport az idei nyár folyamán alakult meg, és az új infrastruktúra fejlesztési tervének 2027 elejére kell elkészülnie. Ha a projekt megkapja a szükséges jóváhagyásokat, és a fejlesztés terv szerint halad, a rendszer a 30-as évek elején indulhat el.
A blockchain számára ez jelentős előrelépés. A technológia, amelyet hosszú évekig elsősorban a bitcoinnal, az ethereummal és más kriptovalutákkal kapcsoltak össze, egyre gyorsabban kerül át közvetlenül a hagyományos pénzügyi intézmények infrastruktúrájába.
A cikk tartalma:
- Investor nakoupí akcii během sekundy. Obchod ale ještě není definitivně hotový
- Co by na tom změnil blockchain?
- Ano, ale bez zrušení klasického finančního systému
- Stablecoiny se mohou stát důležitou součástí nového systému
- Japonsko není samo. Tokenizace začíná zajímat celý finanční svět
- Proč je to důležité pro běžného investora
- Znamená to růst bitcoinu a dalších kryptoměn?
- Japonsko nechce kryptoměnovou revoluci. Chce rychlejší finanční trh
A befektető másodpercek alatt vásárol részvényt. Az ügylet azonban még nincs véglegesen lezárva
A hétköznapi befektető számára ma a részvényvásárlás szinte azonnal működik. Utasítást ad a brókernek, a megbízás teljesül, és az értékpapír megjelenik a portfóliójában. A háttérben azonban folytatódik egy önálló elszámolási folyamat, amely során megtörténik az értékpapír és a pénz végső átadása a piaci szereplők között.
Japánban a standard részvényügyleteket T+2 rendszerben számolják el, vagyis két munkanappal a tranzakció lezárása után. Ezt a rendszert az ország 2019 óta használja. A japán államkötvények esetében a jelenlegi elszámolási ciklus rövidebb, és általában T+1.
Az előkészített blockchain infrastruktúra ezt a késleltetést hivatott megszüntetni. A Reuters szerint a tranzakciók valós időben elszámolhatók lennének, így a befektető például az eszköz eladásából származó pénzt gyakorlatilag azonnal újra felhasználhatná. A Reuters ugyanakkor rámutat, hogy Japán a jövőben fontolgatja ugyanezen infrastruktúra használatát nemzetközi pénzátutalásokra is.
Tehát nem csak arról van szó, hogy a befektetőnek nem kell két napot várnia. A gyorsabb elszámolás csökkentheti azt a tőkemennyiséget, amelyet a pénzügyi intézményeknek a még le nem zárult tranzakciók miatt tartaniuk kell, és egyúttal korlátozhatja annak kockázatát, hogy az ügylet lezárása és végleges elszámolása között probléma merül fel.
Mit változtatna ezen a blockchain?
A japán terv lényege nem a szokásos részvények áthelyezése a kriptovaluta-tőzsdékre, és nem is a Tokiói Tőzsde decentralizált verziójának létrehozása. A blockchainnak elsősorban olyan technológiai rétegként kell működnie, amely lehetővé teszi az értékpapír átadásának szinkronizálását a pénz átadásával.
A japán Financial Services Agency már februárban bejelentette egy olyan kísérlet támogatását, amely a blockchain használatát vizsgálja a japán állami és vállalati kötvényekhez, befektetési alapokhoz és részvényekhez kapcsolódó jogok átruházására. A projekt részét képezi az értékpapír-átruházás összekapcsolása a stablecoinok révén történő fizetéssel is. Az FSA a projekt bejelentésekor közölte, hogy a kísérletet nagy japán brókercégek és megabbankok készítik elő, és célja a jelenlegi értékpapír-kereskedési és -elszámolási folyamat javítása.
A kulcsfogalom ebben az esetben a delivery versus payment, vagyis DvP. Az értékpapír átadásának és a megfelelő fizetésnek egyidejűleg kell megtörténnie. Vagy a tranzakció mindkét része megvalósul, vagy egyik sem.
Éppen itt kínálhatja fel a blockchain az egyik fő előnyét. Ahelyett, hogy több intézmény lépésről lépésre frissítené a saját adatbázisait, majd egymás között ellenőrizné, hogy a tranzakció minden része helyesen lezárult-e, az eszköz átadása és a fizetés szinkronizáltan történhet egy összekapcsolt digitális infrastruktúrán.
A japán FSA anyagai szerint az azonnali DvP átadás csökkentheti az elszámolási kockázatot és a pénzügyi intézmények működési terhelését. A felügyelet ugyanakkor azt is említi, hogy hosszabb távon egy hasonló infrastruktúra utat nyithatna az értékpapírok napi 24 órás, heti hét napos kereskedése előtt is.
Ne hagyja ki: TOP 10 ország a leggyorsabb kriptovaluta-elfogadással
Igen, de a klasszikus pénzügyi rendszer megszüntetése nélkül
A japán projekt ugyanakkor jól mutatja, hogy ma a nagy pénzügyi intézmények mennyire másképp gondolkodnak a blockchainről, mint a kriptovaluta-rajongók.
Az az elképzelés, hogy a Sony vagy a Toyota részvényei egyszerűen átkerülnének egy nyilvános blockchainre, és hasonlóan kezdenének működni, mint a bitcoin, túlságosan leegyszerűsített. Japán a blockchain technológia bizonyos tulajdonságait kívánja felhasználni, de egyúttal meg akarja őrizni az értékpapírok tulajdonjogának szabályozott nyilvántartási rendszerét.
Az FSA szerint a blockchainen rögzített jog-átruházásokat egyidejűleg át kell vezetni az értékpapír-kereskedők által a hatályos japán jogszabályok szerint kezelt klasszikus dematerializált számlákra.
A Blockchain tehát nem a jelenlegi jogi keretek helyettesítésére szolgál. Célja a mögötte rejlő technikai infrastruktúra modernizálása.
Ez fontos különbség a befektetők szempontjából is. A blockchain fejlődése a bankok és tőzsdék világában ugyanis nem jelenti automatikusan a decentralizált pénzügyek megjelenését abban a formában, ahogyan azt a kriptovaluta piacról ismerjük. Éppen ellenkezőleg, létrejöhet egy szabályozott blokklánc-hálózatok világa, amelyekhez csak bankok, tőzsdék, letétkezelők és más jóváhagyott résztvevők férhetnek hozzá.
A stablecoinok az új rendszer fontos részévé válhatnak
Nem csupán az a nagy kérdés, hogyan lehet blokkláncon keresztül átvinni egy részvényt vagy kötvényt. Ugyanilyen fontos megoldani azt is, hogy a befektető mivel fizet érte.
Ha például egy tokenizált kötvény néhány másodperc alatt átkerül, de maga a fizetés ezt követően több órán át vándorol a hagyományos banki rendszerben, az új technológia előnyének nagy része elvész.
Ezért érdekes, hogy a japán kísérletek stablecoinokkal is számolnak. Az FSA már februárban jelezte, hogy a demonstrációs projekt egyik célja az értékpapírokhoz fűződő jogok átruházásának összekapcsolása éppen a stablecoinok segítségével történő fizetéssel.
A japán szabályozó emellett további, digitális pénzekkel kapcsolatos projekteket is támogat. Májusi anyagaiban például megemlíti a három legnagyobb japán bank közös stablecoin-kibocsátási kísérletét, illetve egy tokenizált banki betétek különböző pénzügyi intézmények közötti átutalására irányuló projektet.
Ha sikerül nem csak az értékpapírt, hanem a megvásárlásához használt pénzt is tokenizálni, az egész tranzakció egy digitális infrastruktúrán belül zajlhat le.
Japán nincs egyedül. A tokenizáció kezdi érdekelni az egész pénzügyi világot
A japán projekt jelentősége abban is rejlik, hogy nem elszigetelt kísérletről van szó. A hagyományos pénzügyi eszközök tokenizációja fokozatosan a globális bankrendszer és tőkepiacok egyik fő technológiai témájává válik.
Röviddel a japán terv közzététele előtt például India a Reuters hírügynökség szerint előkészítette első tokenizált vállalati kötvénykibocsátását. A pilot projekt blokkláncot kíván használni a gyors elszámoláshoz, a vásárlásnál pedig az indiai digitális jegybankpénzzel számolnak.
A hasonló fejlődés azt mutatja, hogy a pénzügyi intézmények már nem csupán azt a kérdést vetik fel, hogy egyáltalán használjanak-e blokkláncot. Egyre gyakrabban arra összpontosítanak, hogy a hagyományos pénzügyi infrastruktúra mely részeit tudja ez a technológia valóban felgyorsítani vagy olcsóbbá tenni.
Miért fontos ez az átlagos befektető számára
A kisrészvényes szemszögéből nem a legfontosabb kérdés, hogy egy napon egy japán részvény értékesítése két másodperc alatt lesz-e elszámolva két nap helyett. A lényegesebb a háttérben zajló változás.
A blockchain fokozatosan eltolódik a főként kriptovalutákhoz használt technológiától a hagyományos pénzügyi piacok potenciális infrastruktúrája felé.
Ha ez a fejlődés érvényesül, a jövőben blokklánc-hálózatokon keresztül rögzíthetők vagy átvihetők részvények, kötvények, alapok, banki betétek és más hagyományos pénzügyi instrumentumok.
Ez nemcsak az elszámolás sebességét változtathatja meg, hanem a tőkepiacok működési módját is. A japán FSA például fontolgatja, hogy a blockchain a tranzakciókon túl automatizálhatná az osztalékfizetést vagy a kötvények tőke- és kamattörlesztését is.
Hosszabb távon a szabályozó a megszakítás nélküli kereskedés lehetőségét is megengedi, ami megszüntetné a tőzsdék és más pénzügyi intézmények jelenlegi nyitvatartási idejéhez kapcsolódó korlátozások egy részét.
Olvassa tovább: Anycoin recenze
Ez a Bitcoin és más kriptovaluták emelkedését jelenti?
A kriptovaluta-befektetők számára csábító lehet úgy értelmezni a japán hírt, mint a Bitcoin és a kriptovaluták győzelmének újabb megerősítését. Ilyen egyszerű összefüggés azonban nem létezik.
A pénzügyi intézmények használhatják a blokkláncot anélkül, hogy szükségük lenne Bitcoinra, ethereumra vagy más nyilvánosan forgalmazott kriptovalutára. A szabályozott pénzügyi rendszerek működhetnek önálló blokklánc-hálózatokon, és fizetési eszközként például stablecoinokat vagy tokenizált banki betéteket használhatnak.
A hír tehát nem jelent közvetlen okot arra, hogy a Bitcoin ára emelkedjen.
Az egész kriptovaluta-szektor számára azonban más okból fontos. Az a technológia, amelyet még néhány évvel ezelőtt sok hagyományos pénzügyi intézmény nagy szkepszissel fogadott, fokozatosan saját modernizációs terveik részévé válik.
És éppen a hagyományos eszközök tokenizációja válhat az egyik legnagyobb összekötő kapoccsá a kriptovaluták és a klasszikus pénzügyek világa között.
Japán nem kriptovaluta-forradalmat akar. Gyorsabb pénzügyi piacot akar
Az egész japán projekt legérdekesebb vonása végül is a pragmatizmusa. Nem a tőzsde decentralizált pénzügyi rendszerrel való helyettesítéséről vagy a Tokiói Tőzsde kriptovaluták világába való áthelyezéséről van szó.
Japán a blockchain egyik fő technológiai gondolatát – a digitális érték gyors és szinkronizált átadásának lehetőségét – kívánja felhasználni egy szigorúan szabályozott pénzügyi rendszeren belül.
Ha a tervet sikerül a gyakorlatba ültetni, a befektető a jövőben eladhatna egy japán részvényt, és gyakorlatilag ugyanabban a pillanatban megkaphatná az összeget. Egyúttal automatizálódhatnak bizonyos folyamatok, amelyek ma több intézmény és rendszer együttműködését igénylik.
A főként a Bitcoinról ismert technológia így válhatna valamivé, amivel befektetők milliói találkoznak anélkül, hogy valaha is egyetlen kriptovalutát is birtokoltak volna.
És a blockchain hosszú távú jelentősége szempontjából éppen ez a feltűnésmentes átkerülés a klasszikus pénzügyek kulisszái mögé lehet lényegesebb, mint a Bitcoin árának újabb rekordja.
Ne hagyja ki: MadisonSix
