A kriptovaluták és más digitális eszközök egyre nagyobb mértékben mozdulnak el a pénzügyi rendszer peremétől annak szabályozott része felé. A G20-ak országai most elismerték, hogy a digitális eszközök terén történő innovációk „átalakító szerepet” tölthetnek be és hozzájárulhatnak a szélesebb körű gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor világosabb szabályokat kívánnak létrehozni fejlődésükhöz, javítani a határokon átnyúló fizetéseket és folytatni a stablecoinok szabályozásán végzett munkát.
A G20-ak országainak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei újabb jelentős jelzést küldtek a kriptovaluta-szektor irányába. Az amerikai Asheville-ben megtartott, 2026. augusztus 31-én és szeptember 1-jén lezajlott ülésen a csoport tagjai megállapodtak abban, hogy a digitális pénzügyi innovációk, beleértve a digitális eszközöket is, támogathatják a gazdasági növekedést.
Ez derül ki az amerikai pénzügyminisztérium által közzétett közös nyilatkozatból. Az Egyesült Államok idén elnököl a G20-akban, és éppen az ő vezetésük alatt kerültek a digitális eszközök a pénzügyi napirend fontos témái közé.
A G20-ak ugyanis nem csupán a kriptovaluták tolerálásáról beszélnek. Állásfoglalásukban közvetlenül elismerik azt a potenciált, hogy hozzájárulhatnak a „broad-based economic growth”-hoz, vagyis olyan gazdasági növekedéshez, amelyből a gazdaság szélesebb része is profitálhat. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a magánszektornak jelentős szerepet kell játszania az új pénzügyi technológiák fejlesztésében.
A cikk tartalma – G20:
A G20-ak „világos utakat” kívánnak létrehozni a digitális eszközök számára
A kriptovaluta-szektor számára elsősorban a hangnem megváltozása fontos, amellyel a világ egyik legjelentősebb gazdasági platformja a digitális eszközökről beszél. A kizárólag a kockázatokra összpontosító vita helyett előtérbe kerül a gyakorlati felhasználásuk és az innovációk támogatásának kérdése is.
A G20-ak képviselői kötelezettséget vállaltak arra, hogy dolgoznak olyan „felelősségteljes és hatékony szabályozási és felügyeleti kereteken”, amelyek egyszerre védik a pénzügyi stabilitást, támogatják a gazdasági növekedést és világos feltételeket teremtenek a digitális pénzügyek és digitális eszközök fejlődéséhez.
Ez nem azt jelenti, hogy a G20-ak most közös kriptovaluta-törvényt fogadott el. A csoportnak nincs is hatásköre olyan egységes jogszabály létrehozására, amely minden tagállamban érvényes lenne. Fontos politikai megállapodásról van azonban szó, amely befolyásolhatja a szabályok további alakulását az egyes országokban, valamint a szabályozók nemzetközi együttműködését.
Az is jelentős, hogy a digitális eszközök nem szerepeltek a nyilatkozat azon részei között, amelyekkel szemben Kína kifogást emelt. Az amerikai pénzügyminisztérium megjegyzése szerint Kína a dokumentum több más bekezdésével nem értett egyet, a digitális eszközöknek szentelt résszel viszont nem.
Olvassa el még: A TOP 10 ország a leggyorsabb kriptovaluta-elfogadással
A figyelem a stablecoinok felé tevődik át
A további fejlődés egyik fő területe a stablecoinok lesznek. Olyan kriptovaluta-eszközökről van szó, amelyek értéke általában egy hagyományos valuta, leggyakrabban az amerikai dollár árfolyamát próbálja követni. A bitcoinnal ellentétben fő céljuk rendszerint nem az áruspekuláció, hanem például pénzátutalások, ügyletek kiegyenlítése vagy a tőke mozgatása a kriptovaluta-piac különböző részei között.
Éppen a stablecoinok azonban érzékeny témát jelentenek a szabályozók számára. Ha használatuk jelentősen megnőne, jobban kapcsolódhatnának a hagyományos pénzügyi rendszerhez. A Financial Stability Board (FSB), a pénzügyi rendszer stabilitására összpontosító nemzetközi szerv már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a gyorsan növekvő kriptovaluta- és stablecoin-piac megfelelő méret esetén kockázatot jelenthet a globális pénzügyi stabilitásra.
A G20-ak ezért most a globális stablecoin-rendszerek határokon átnyúló hatásaival foglalkozó FSB-munka további eredményeit várja. Érdekelni fogja őket a stablecoinokkal kapcsolatos adatok elérhetősége, azok forrásai és a nyomon követésük során felmerülő esetleges problémák is.
Nem teljesen új napirendről van szó. Az FSB már a múltban olyan ajánlásokat hozott létre, amelyek szerint a globális stablecoinoknak például megfelelő tartalékokkal kellene rendelkezniük, világos szabályokkal a felhasználók visszafizetésére, valamint olyan rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik a szabályozók számára a szükséges adatok megszerzését.
A kriptovaluták az államok közötti pénzátutalásokban is segíthetnek
A hétköznapi felhasználó számára a G20-ak állásfoglalásának egy másik része lehet még lényegesebb. Az országok ugyanis újra megerősítették a határokon átnyúló fizetések javítására vonatkozó terv támogatását.
A pénz jelenlegi átutalása két ország között még mindig jelenthet több közvetítőt, díjakat és néha több napos várakozást is. A digitális technológiák, beleértve a tokenizált eszközök vagy stablecoinok egyes formáit, lehetőséget kínálnak arra, hogy ennek a folyamatnak egy részét felgyorsítsák.
A G20-ak ezért többek között felszólít a nagyvolumenű fizetési rendszerek működési idejének kiterjesztésére, a harmonizált ISO 20022 adatszabvány nagyobb mértékű használatára és a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok határokon átnyúló továbbításának megkönnyítésére. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani az egyes államok adatvédelmi, biztonsági szabályait és jogszabályait.
Az Európai Bizottság is elismeri, hogy a kriptovaluta-eszközök olcsóbb, gyorsabb és hatékonyabb fizetéseket hozhatnak, elsősorban éppen a határokon átnyúló tranzakcióknál, ahol csökkenthetik a szükséges közvetítők számát.
Olvassa tovább: Anycoin értékelés
A kriptovaluták szabályozása időközben változik az USA-ban és Európában
A G20-ak szintjén bekövetkezett elmozdulás olyan időszakban érkezik, amikor a legnagyobb világgazdaságok már elkezdték létrehozni a kriptovalutákra és stablecoinokra vonatkozó konkrét szabályokat.
Az Európai Unió az első nagy gazdasági egységek között volt, amelyek átfogó szabályozási keretet vezettek be. A Markets in Crypto-Assets, vagyis MiCA rendelet egységesítette a kriptovaluta-eszközök kibocsátóira és a kriptovaluta-szolgáltatások nyújtóira vonatkozó alapvető szabályokat az Európai Unióban. A MiCA 2023-ban lépett hatályba, és 2024 végén kezdett teljes mértékben alkalmazódni, miközben a stablecoinokra vonatkozó egyes szabályok már korábban érvénybe léptek.
Az európai rendszer egyik oldalról lehetővé teszi az innovációkat és a vállalkozást az egységes piacon, ugyanakkor olyan szabályokat vezet be, amelyek a befektetők védelmére, a piac stabilitására, egyes stablecoinok tartalékaira, a szolgáltatók irányítására vagy a pénzmosás elleni küzdelemre összpontosítanak. Az Európai Bizottság ráadásul 2026-ban megkezdte a MiCA működésének felülvizsgálatát, hogy kiderítse, a szabályok megfelelnek-e a kriptovaluta-piac gyors fejlődésének.
Jelentős előrelépés történt az Egyesült Államokban is. Donald Trump elnök 2025 júliusában aláírta a GENIUS Act törvényt, vagyis a Guiding and Establishing National Innovation for U.S. Stablecoins Act-et, amely szövetségi keretet hozott létre a fizetési stablecoinok szabályozására.
Éppen az európai MiCA, az amerikai stablecoin szabályok és a G20 jelenlegi álláspontjának kombinációja mutatja, hogy a kriptovalutákról szóló vita fokozatosan áthelyeződik. A kérdés már nem csupán az, hogy az államoknak szabályozniuk kell-e a digitális eszközöket, hanem az is, hogy hogyan kell úgy beállítani a szabályokat, hogy a szektor tovább tudjon innoválni, miközben nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását.
Az innováció támogatása nem jelenti a szigorúbb ellenőrzés végét
A G20 pozitívabb hozzáállása a kriptovaluta innovációkhoz azonban nem jelenti azt, hogy az államok ellenőrzés nélkül akarnák hagyni a szektort.
Ugyanebben a nyilatkozatban a G20 ismét támogatta a Financial Action Task Force (FATF) munkáját, amely nemzetközi standardokat hoz létre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen. A virtuális eszközök jelentős felhasználásával rendelkező országoknak a G20 szerint következetesen be kellene vezetniük a vonatkozó FATF szabályokat.
A jövőbeli modell tehát valószínűleg nem a tilalom és a kriptovaluta piac teljes szabadsága közötti választáson fog alapulni. A G20 által jelzett irány inkább egy szabályozott környezettel számol, amelyben a vállalatok világosabb szabályokat kapnak az innovációhoz, miközben az állam megköveteli a pénzügyi kockázatok ellenőrzését, elegendő információt és az illegális pénzügyi áramlások elleni szabályok betartását.
Mit jelent a G20 döntése a kriptovaluta piac számára?
A befektetők számára ez nem olyan hír, amely egyik napról a másikra megváltoztatná a bitcoin működését, vagy automatikusan a kriptovaluták árának emelkedéséhez vezetne. A G20 álláspontja azonban a világ intézményeinek digitális eszközökhöz való hozzáállásának hosszú távú változását mutatja.
A kriptovaluták egyre inkább ugyanabba a vitába kerülnek, mint a bankszektor, a fizetési rendszerek vagy a pénzügyi infrastruktúra egyéb részei. A szabályozók eközben a piaci védelem és a pénzügyi stabilitás mellett egyre nyíltabban beszélnek az innováció és a gazdasági növekedés támogatásáról is.
A szektor számára éppen a nagyobb szabályozási kiszámíthatóság lehet e fejlődés egyik legfontosabb eredménye. A vállalatoknak megkönnyíti az üzleti tervezést, és a hagyományos pénzügyi intézmények számára csökkentheti a bizonytalanságot a digitális eszközök területére való belépéskor.
A G20 ezzel nem ad szabad kezet a kriptovalutáknak. Először azonban egyre világosabban kijelöli azt a teret, amelyben a digitális eszközök a jövőbeli pénzügyi rendszer legitim részeként működhetnek – ha képesek megfelelni a stabilitással, biztonsággal és felügyelettel kapcsolatos követelményeknek.
Ne hagyja ki: MadisonSix
A fotó forrása: Adobe Stock (AI által generálva)
